Magyar Faló Értékesítés
Vevői pozícióból indított hideg vállalatközi értékesítés
A hagyományos hideg értékesítés egyik legnehezebb pillanata az első kapcsolatfelvétel. Amikor egy vállalat felismeri, hogy egy számára ismeretlen ember el akar adni neki valamit, könnyen védekező helyzetbe kerül. Az elektronikus levelet figyelmen kívül hagyhatja, a hívást rövidre zárhatja, a találkozót pedig elutasíthatja.
Ugyanez a vállalat rendszerint egészen másképpen viselkedik, ha egy hiteles lehetséges vevő jelentkezik. A potenciális vevő bevételi lehetőséget jelent számára, ezért válaszol, bemutatja a termékeit, ajánlatot vagy mintát ad, találkozót szervez, és igyekszik megérteni az érdeklődő igényeit.
A Magyar Faló Értékesítés ezt a hozzáférési különbséget használja ki, de szűken meghatározott feltételekkel. A módszerben az értékesítő először kijelöl egy számára ismeretlen vállalatot, amelynek el akar adni. Ezután megvizsgálja, hogy a célvállalat kínálata jelenthet-e számára, ügyfelei számára vagy egy reálisan elérhető piaci csatorna számára valódi vevői lehetőséget. Ha igen, az első kapcsolatot vevői pozícióból nyitja meg. A kialakuló kapcsolat, bizalom és üzleti megértés után tárja fel a második irányt, amelyben ő vagy az általa képviselt fél válhat a célvállalat beszállítójává.
A FORMALIZÁLÁS ÁLLÍTÁSA
Fodor Péter Ákos 2026-ban Magyar Faló Értékesítés néven formalizálta és rendszerezte ezt a konkrét, feltételekhez kötött vállalatközi értékesítési módszert.
Az oldal a módszer lényegét, kötelező elemeit, alkalmazási feltételeit, folyamatát, etikai határait és mérési rendszerét mutatja be. Az angol nyelvű, DOI-azonosítóval ellátott 1.0-s alaptanulmány a Zenodo rendszerében érhető el.
A szerző nemzetközi kereskedelmi háttere a Cheers HUN csapatát bemutató oldalon ismerhető meg.
Mi a Magyar Faló Értékesítés?
A Magyar Faló Értékesítés olyan hideg vállalatközi értékesítési módszer, amelyben az értékesítő egy előre kiválasztott, számára ismeretlen célvállalatot eleve értékesítési céllal keres meg, de az első kapcsolatot nem eladói, hanem valós vagy reálisan megvalósítható vevői pozícióból nyitja meg.
A kialakuló kapcsolat, bizalom és üzleti megértés után tárja fel a második üzleti irányt, amelyben ő vagy az általa képviselt fél válhat a célvállalat beszállítójává.
A stratégiai fő cél tehát kezdettől az értékesítés. A vásárlási lehetőség nem maga a végcél, hanem a kapcsolatnyitás valós és legitim üzleti alapja.
Ez a meghatározás a módszer magja. Ha valamelyik lényegi feltétel hiányzik, az eljárás lehet hasonló és akár eredményes is, de szűk értelemben nem tekinthető Magyar Faló Értékesítésnek.
A Magyar Faló öt kötelező eleme
1. Hideg célpont
A célvállalattal a kapcsolatfelvétel előtt nincs meglévő üzleti kapcsolat. Nem egy már működő partner válik utólag értékesítési célponttá, hanem egy eleve ismeretlen vállalatot választunk ki azért, mert el akarunk adni neki.
2. Előzetes értékesítési szándék
A célvállalat kiválasztásának oka az, hogy az alkalmazó potenciális vevőt lát benne saját terméke, szolgáltatása vagy az általa képviselt ajánlat számára. Az értékesítési szándék már a kapcsolatfelvétel előtt létezik.
3. Valós vevői lehetőség
A célvállalat terméke vagy szolgáltatása ténylegesen vagy reálisan felhasználható, továbbértékesíthető vagy közvetíthető az alkalmazó, valamely ügyfele vagy egy elérhető piaci csatorna számára. A vevői pozíció nem lehet kitalált.
4. Kapcsolatnyitás vevői pozícióból
Az első megkeresés elsődlegesen a célvállalat kínálatára irányul. Az alkalmazó lehetséges vevőként kérhet információt, árat, katalógust, mintát vagy találkozót. Emiatt a célvállalat nem újabb hideg beszállítóként, hanem potenciális ügyfélként fogadja.
5. A beszállítói irány feltárása
A kapcsolat és az üzleti megértés kialakulása után az alkalmazó feltárja, hogyan tud ő vagy az általa képviselt fél terméket, alapanyagot, szolgáltatást vagy más üzleti értéket biztosítani a célvállalat számára.
Az öt elem együtt alkotja a módszert. A sorrend, a valódi vevői alkalmasság és a két üzleti irány függetlensége nem választható kiegészítés, hanem a Magyar Faló azonosságának része.
Miért Magyar Faló a neve?
A név tudatos utalás a trójai falóra, de nem annak egyszerű üzleti átvétele. A Magyar Faló olyan magyar kapcsolatteremtési gondolatot jelöl, amelyben az értékesítő nem a hagyományos, jól őrzött eladói kapun keresztül próbál belépni, hanem egy hiteles vevői lehetőségen keresztül nyitja meg a kapcsolatot.
A célvállalat naponta sok értékesítési megkeresést kaphat. Ezek jelentős része el sem jut az illetékes döntéshozóhoz. Egy lehetséges vevőt viszont a vállalat saját érdekében fogad, tájékoztat, és megpróbál meggyőzni.
A Magyar Faló furfangja nem a hamis szerepjátékban van. A módszer lovában nem kitalált megrendelés vagy nem létező vevő rejtőzik, hanem egy előre megtervezett második üzleti irány. Az alkalmazó tudja, hogy értékesítési lehetőséget keres, de csak akkor nyitja meg a kapcsolatot vevőként, ha a vevői érdeklődés önmagában is valós vagy reálisan megvalósítható.
ETIKAI ALAPELV
A módszer etikai vezérmondata ezért ez: A furfang a sorrendben van, nem a valótlanságban.
Mi nem Magyar Faló Értékesítés?
Nem kölcsönös vásárlás
A módszer nem azon az elven működik, hogy „én vásárolok tőled, ezért vásárolj te is tőlem”. A vevői és az eladói irány egymástól független. Létrejöhet csak a vásárlás, csak az értékesítés, mindkettő, vagy akár egyik sem. Az egyik ügylet nem lehet a másik feltétele.
Nem utólag felismert értékesítési lehetőség
Nem Magyar Faló az a helyzet, amelyben valaki eredetileg vásárlási céllal ismer meg egy vállalatot, majd később véletlenül felfedezi, hogy eladhatna neki. A Magyar Falóban az eladási főszándék megelőzi a kapcsolatfelvételt, a vevői bejárat pedig ennek előre megvizsgált és valós eszköze.
Nem álvevői megtévesztés
A módszer nem engedi meg fiktív vevői helyzet létrehozását. Nem lehet nem létező ügyfélre, biztos megrendelésre, mennyiségre, jóváhagyásra vagy vásárlási szándékra hivatkozni. Bizonytalan, de reális lehetőséget lehetőségként lehet bemutatni. Nem létező tényt viszont nem lehet valóságként közölni.
A nulladik perc szabálya
A Magyar Falóban az értékesítés nem az első levélnél, hívásnál vagy találkozónál kezdődik. Az értékesítés a célvállalat kiválasztásakor kezdődik.
Az első kérdés mindig ez:
„Kinek akarok eladni?”
Csak ezután következhet a második:
„Van-e ennél a célvállalatnál olyan valós vevői lehetőség, amelyen keresztül hitelesen megnyithatom a kapcsolatot?”
Ha a sorrend megfordul, és valaki először vásárolni akar, majd utólag talál értékesítési lehetőséget, akkor a helyzet nem felel meg a módszer magdefiníciójának. Ha nincs hiteles vevői bejárat, ennél a célpontnál más hideg értékesítési módszert kell választani.
Mikor alkalmazható a módszer?
A Magyar Faló nem általánosan használható értékesítési fogás. A módszer különösen jól értelmezhető olyan nemzetközi kereskedelmi helyzetekben, ahol a beszerzés Kínából és az értékesítési üzletfejlesztés egymással párhuzamosan jelenhet meg.
Olyan üzleti szereplők számára lehet alkalmas, akik több termék, vállalat vagy piac között mozognak, és valós lehetőségük van vevői és eladói szerepet is betölteni.
Ilyenek lehetnek például:
1. saját vállalkozással rendelkező üzletfejlesztők;
2. nemzetközi kereskedők, importőrök és exportőrök;
3. kereskedőházak és többtermékes forgalmazók;
4. független üzleti közvetítők és projektgazdák;
5. tényleges végrehajtást is végző beszerzési és értékesítési tanácsadók;
6. több vállalatot vagy termékkört képviselő kereskedelmi ügynökök;
7. új piacok, termékek és beszállítók felkutatására felhatalmazott üzletfejlesztési vagy kereskedelmi vezetők.
Az alkalmazotti jogviszony önmagában nem kizáró ok. A döntő kérdés az, hogy az alkalmazó rendelkezik-e valódi vevői hitelességgel, megfelelő üzleti felhatalmazással, mozgástérrel és beszállítói végrehajtási képességgel.
Az öt gyakorlati alkalmazási feltétel
1. Hiteles vevői végrehajtás.
Az alkalmazó képes legyen katalógust, árat és mintát kérni, a kínálatot értékelni, és egy lehetséges beszerzési folyamatot ténylegesen továbbvinni.
2. Releváns beszállítói ajánlat.
A második üzleti irány kapcsolódjon a célvállalat működéséhez, beszerzési igényéhez, költségéhez, bevételéhez vagy piaci lehetőségéhez.
3. Döntési és mozgási szabadság.
Az alkalmazónak legyen lehetősége új termékeket, partnereket és üzleti irányokat vizsgálni.
4. Kétoldalú végrehajtási képesség.
Ha bármelyik irány valóban megnyílik, az alkalmazó saját maga vagy megfelelő partnerhálózattal képes legyen azt továbbvinni.
5. Gazdasági indokoltság.
A várható üzleti érték igazolja a szükséges előkészítést, személyes munkát, utazást vagy gyárlátogatást.
A hatkérdéses alkalmassági próba
A kapcsolatfelvétel előtt hat kérdésre kell őszinte választ adni:
1. Ez a vállalat már most értékesítési célpontom, vagy csak vásárolni szeretnék tőle?
2. Valós vagy reálisan megvalósítható-e, hogy én vagy valamely ügyfelem vásároljon tőle?
3. Hitelesen tudok-e vevőként ajánlatot, mintát, információt és találkozót kérni?
4. Van-e olyan termékem, szolgáltatásom vagy forrásom, amely valódi értéket adhat a célvállalatnak?
5. Képes vagyok-e a feltárt beszállítói lehetőséget ténylegesen továbbvinni?
6. A várható üzleti érték indokolja-e a módszerhez szükséges időt, költséget és személyes munkát?
Ha az első kérdésre nem a válasz, hiányzik az előzetes értékesítési szándék. Ha a második vagy harmadik kérdésre nem a válasz, a vevői kapcsolatnyitás nem hiteles. Ha a negyedik vagy ötödik kérdésre nem a válasz, a beszállítói irány nem végrehajtható. Ha a hatodik kérdésre nem a válasz, a módszer üzletileg nem indokolt.
A Magyar Faló folyamata lépésről lépésre
1. Az értékesítési célpont kiválasztása
A folyamat nem termékkereséssel, hanem értékesítési célponttal kezdődik. Az alkalmazó először kijelöli azt az ismeretlen vállalatot, amelynek saját termékét, szolgáltatását vagy képviselt ajánlatát el szeretné adni.
2. A vevői alkalmasság vizsgálata
Ezután azt vizsgálja meg, hogy a célvállalat kínálata jelent-e konkrét és hiteles vevői lehetőséget. Meg kell tudni nevezni, milyen ügyféltípusnak, milyen felhasználásra és milyen üzleti összefüggésben lehet releváns a termék vagy szolgáltatás.
3. Hideg kapcsolatnyitás vevőként
Ha a vevői alkalmasság igazolt, az első megkeresés a célvállalat kínálatára irányul. Az alkalmazó lehetséges vevőként kér információt, árat, katalógust, mintát vagy találkozót. Ebben a szakaszban a közvetlen cél a kapcsolat megnyitása és a vevői lehetőség valódi vizsgálata.
4. Kapcsolatépítés és üzleti feltárás
Az alkalmazó tényleges vevői munkát végez. Megismeri a termékeket, árakat, minőséget, gyártási képességeket és kereskedelmi feltételeket. Közben figyeli a célvállalat működését, alapanyag-felhasználását, beszerzési rendszerét, problémáit és lehetőségeit.
A cél nem bizalmas információk ürüggyel történő megszerzése. A cél annak megértése, hogy van-e olyan valós üzleti igény vagy probléma, amelyre az alkalmazó beszállítóként értéket tud adni.
5. A beszállítói lehetőség feltárása
Amikor már megfelelő kapcsolat és üzleti megértés alakult ki, az alkalmazó feltárja a második irányt. A saját ajánlatot nem mesterségesen illeszti a beszélgetésbe, hanem a megismert működésből és igényből vezeti le.
Az első cél ekkor sem feltétlenül az azonnali ajánlatadás. Először azt kell ellenőrizni, hogy létezik-e tényleges igény, probléma, nyitottság vagy váltási lehetőség.
6. Értékesítés és a két irány önálló kezelése
Ha a beszállítói lehetőség valós, megkezdődik a nyílt értékesítési folyamat. Előtérbe kerül a specifikáció, a mennyiség, az ár, a minta, a minőségi követelmény, a szállítási feltétel és a döntési folyamat.
A vevői irány ettől még nem szűnik meg. A két üzleti vonal egymástól függetlenül folytatható. A módszer nem attól szabályos vagy sikeres, hogy végül mindkét irányból üzlet lesz. A stratégiai fő cél az eredetileg kijelölt értékesítés, de a vevői érdeklődésnek végig valósnak kell maradnia.
A folyamat képlete:
Értékesítési célpont → vevői alkalmasság → hideg kapcsolatnyitás vevői pozícióból → kapcsolat és üzleti feltárás → beszállítói lehetőség → értékesítés
Gyakorlati példa: pisztáciapaszta és pisztáciamag
Egy nemzetközi élelmiszeripari üzletfejlesztő pisztáciamagot szeretne értékesíteni egy pisztáciapasztát gyártó vállalatnak. A gyártót azért választja ki, mert potenciális pisztáciamag-vevőt lát benne. Az értékesítési szándék tehát már a kapcsolatfelvétel előtt létezik.
Hagyományos hideg megkeresésben közvetlenül a beszerzési osztályt keresné meg a pisztáciamag eredetével, minőségével és árával. A gyártó azonban sok hasonló beszállítói ajánlatot kaphat, ezért az ismeretlen eladó könnyen elutasításba ütközhet.
Az üzletfejlesztőnek ugyanakkor vannak európai élelmiszeripari ügyfelei, akik különböző dióféléket, alapanyagokat és feldolgozott termékeket vásárolnak. Emiatt reális, hogy a gyártó pisztáciapasztája valamelyikük számára érdekes lehet. A vevői pozíció nem kitalált.
Az első megkeresésben ezért a pisztáciapaszta iránt érdeklődik. Katalógust, árat, exportfeltételeket és mintát kérhet, valamint találkozót vagy gyárlátogatást kezdeményezhet. A gyártó potenciális vevőként fogadja, és saját értékesítési érdeke miatt részletesebben bemutatja működését.
A találkozó során az üzletfejlesztő valóban megvizsgálja a pisztáciapasztát. Közben megismeri, milyen pisztáciát használ a gyártó, honnan vásárol, milyen minőségi követelményei vannak, mekkora mennyiséget fogyaszt, és milyen problémákkal találkozik a beszerzésben.
Amikor a kapcsolat és az üzleti megértés kialakult, feltárja a második irányt: saját hálózatán keresztül megfelelő pisztáciaforráshoz fér hozzá, ezért megvizsgálhatják, versenyképes lehet-e beszállítóként. Ettől a ponttól a pisztáciamag értékesítése nyílt beszállítói tárgyalássá válik.
A pisztáciapaszta vevői iránya ettől még folytatódhat. Ha valamely európai ügyfél valóban érdeklődik, abból külön üzlet születhet. Ha nem, a módszer akkor is szabályosan működött, feltéve, hogy a kezdeti vevői lehetőség őszinte és reális volt.
A célvállalat előzetes kiválasztása és a belépési sorrend megtervezése a kínai piacra lépés során is alapvető üzletfejlesztési kérdés.
Etikai és igazmondási határok
A Magyar Faló furfangos kapcsolatnyitás, de nem a megtévesztés módszere. A vevői lehetőségnek valósnak vagy üzletileg reálisan megvalósíthatónak kell lennie.
Elfogadható megfogalmazások lehetnek például:
- „Vannak európai ügyfeleink, akik számára ez a termék releváns lehet.”
- „Szeretném megvizsgálni, hogy a termékük illeszkedhet-e valamelyik ügyfelünk igényeihez.”
- „Jelenleg feltérképezzük, milyen beszállítói lehetőségek érhetők el ebben a termékkörben.”
- „Korábban már felmerült nálunk hasonló termék iránti érdeklődés.”
Nem elfogadható például:
- „Már van biztos megrendelésünk”, ha nincs ilyen;
- „Az ügyfelünk ezt a terméket kérte”, ha ilyen kérés nem történt;
- „Az ügyfél már jóváhagyta a terméket”, ha még nem vizsgálta meg;
- „Csak a végső beszállítót választjuk ki”, ha valójában nincs konkrét beszerzési projekt.
A módszer nem követeli meg, hogy az alkalmazó az első mondatban feltárja az értékesítési fő célt. A szándék fokozatos feltárása azonban nem jogosít fel hamis tények állítására. A Magyar Faló hitelességét éppen az adja, hogy a vevői pozíció önmagában is vállalható üzleti lehetőség.
A módszer fő előnyei
Nagyobb esély a kapcsolat megnyitására
A célvállalatnak közvetlen üzleti érdeke lehet válaszolni egy hiteles lehetséges vevőnek. Ez csökkentheti a hagyományos hideg értékesítés első kapujánál jelentkező elutasítást.
Jobb hozzáférés a döntéshozókhoz
Egy potenciális vevő könnyebben juthat el értékesítési vezetőhöz, tulajdonoshoz, gyárvezetőhöz vagy más magasabb szintű döntéshozóhoz, mint egy ismeretlen beszállító.
Gazdagabb üzleti megértés
A valódi vevői párbeszédben megismerhető a célvállalat kínálata, működése és piaci helyzete. Ebből természetesen tárhatók fel olyan beszerzési igények, amelyek később beszállítói lehetőséggé válhatnak.
Bizalmi és ajánlati előny
Mire a saját ajánlat megjelenik, az alkalmazó már nem teljesen ismeretlen. Az ajánlat a célvállalat tényleges helyzetének megértéséből indulhat, ezért pontosabb lehet egy általános hideg bemutatkozásnál.
Két önálló üzleti lehetőség
A vevői irány külön üzletté válhat akkor is, ha az eredeti értékesítési cél nem teljesül. Egy jól kiválasztott kapcsolat teljes üzleti értéke ezért nagyobb lehet, mint egy egyirányú értékesítési próbálkozásé.
A módszer kockázatai
A módszer legerősebb eleme egyben a legnagyobb kockázata is. A vevői kapcsolatnyitás csak addig jelent előnyt, amíg hiteles. Ha a célvállalat arra jut, hogy a vásárlási érdeklődés pusztán ürügy volt, a bizalom gyorsan megszűnhet.
A legfontosabb kockázatok:
1. fiktív vagy túlfeszített vevői történet kialakítása;
2. nem létező ügyféligény, mennyiség vagy megrendelés állítása;
3. aránytalan mennyiségű ingyenes minta, fejlesztés vagy munka kérése valós vevői indok nélkül;
4. a beszállítói irány túl korai felvetése;
5. az egyik üzlet feltételként történő összekapcsolása a másikkal;
6. a vevői irány elhanyagolása azonnal azután, hogy a saját ajánlat megjelent;
7. a módszer alkalmazása túl alacsony értékű célpontnál.
A legfontosabb kockázatkezelési szabály egyszerű: az alkalmazó végig legyen képes valós üzleti tényekkel alátámasztani a vevői érdeklődését.
Mikor nem érdemes alkalmazni?
Ne ezt a módszert válasszuk:
1. ha a vállalat nem előre meghatározott értékesítési célpont;
2. ha a célvállalat kínálata semmilyen reális módon nem releváns számunkra vagy ügyfeleink számára;
3. ha csak hozzáférést vagy információt akarunk szerezni, de nincs valódi vevői lehetőség;
4. ha nincs hiteles vevői hátterünk vagy felhatalmazásunk;
5. ha a második irányban nincs releváns és végrehajtható beszállítói ajánlatunk;
6. ha azonnali értékesítési eredményre van szükség, és nincs idő a kapcsolat felépítésére;
7. ha az előkészítés, személyes kapcsolatépítés vagy utazás költsége meghaladja a várható üzleti értéket;
8. ha a célvállalat szervezete miatt a vevői oldalon megismert kapcsolat semmilyen módon nem segíti a beszállítói irány feltárását.
A Magyar Faló nem a hideg értékesítés egyetemes helyettesítője. Speciális módszer, amelyet csak akkor érdemes választani, ha a magdefiníció és az alkalmazhatósági kapu egyaránt teljesül.
Ha nem egyértelmű, hogy egy adott helyzet megfelel-e a módszer feltételeinek, a vállalati tanácsadás és problémamegoldás keretében külön is megvizsgálható az üzleti helyzet.
Hogyan mérhető az eredményessége?
A módszer eredményességét az eredeti stratégiai célhoz, vagyis az értékesítéshez kell mérni. A vevői oldali aktivitás fontos köztes eredmény, de önmagában még nem bizonyítja a módszer értékesítési sikerét.
Elsődleges mérőszámok:
1. megnyitott beszállítói lehetőségek aránya;
2. kiadott beszállítói ajánlatok száma és aránya;
3. mintázásig vagy próbamegrendelésig jutó lehetőségek;
4. létrejött értékesítések száma, értéke és fedezete;
5. egy új vevő megszerzésének költsége és ideje a hagyományos hideg megkereséshez képest.
Másodlagos mérőszámok:
1. válaszadási arány;
2. létrejött találkozók és gyárlátogatások aránya;
3. elért döntéshozók szintje;
4. feltárt beszerzési igények száma;
5. a vevői irányból származó külön üzleti lehetőségek száma;
6. kétirányú üzletté fejlődő kapcsolatok aránya.
A módszer valódi többletértéke összehasonlító vizsgálattal mérhető. Hasonló célcsoportnál érdemes követni, hogy a Magyar Faló vagy a hagyományos hideg megkeresés nyit-e több érdemi kapcsolatot, tár-e fel több valós beszállítói lehetőséget, és hoz-e több üzletet azonos erőforrás mellett.
Történeti előzmények és a formalizálás állítása
A módszer egyes alkotóelemei önmagukban nem előzmény nélküliek. A vállalatok vevői és beszállítói kettős szerepe, a beszerzési kapcsolat értékesítési célú felhasználása, a kölcsönös vásárlás, az aktív vevői kapcsolatkezdeményezés és a kétirányú vállalatközi kereskedelem régóta dokumentált jelenségek.
Különösen fontos történeti előzmény a General Dynamics 1950-es és 1960-as évekbeli Special Sales Programja. Ez meglévő beszállítói kapcsolatokat használt értékesítési célokra. A Magyar Faló döntő sorrendje azonban más. Először kijelöl egy hideg értékesítési célpontot, csak ezután keres hozzá valós vevői bejáratot, és a korábban nem létező kapcsolatot vevői pozícióból nyitja meg. Emellett kifejezetten kizárja, hogy az egyik ügylet a másik feltétele legyen.
A kapcsolódó előzménykutatás nem azt állítja, hogy a történelem során senki nem használt hasonló gyakorlati megoldást. Azt állapítja meg, hogy a vizsgált nemzetközi történeti, tudományos és szakmai források között nem sikerült azonosítani olyan korábbi dokumentált módszert, amely egyetlen rendszerben együtt tartalmazná a Magyar Faló teljes sorrendjét és feltételrendszerét.
Ezért a védhető szerzői állítás nem az, hogy Fodor Péter Ákos találta fel a vevői és eladói szerep összekapcsolásának minden alapgondolatát. A pontos állítás ez:
A FORMALIZÁLÁS ÁLLÍTÁSA
Fodor Péter Ákos 2026-ban Magyar Faló Értékesítés néven formalizálta és rendszerezte ezt a konkrét, feltételekhez kötött vállalatközi értékesítési módszert.
Az eredeti forrás és a hivatkozás módja
A „Magyar Faló” Értékesítés - Vevői pozícióból indított hideg vállalatközi értékesítés című művet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 015806 nyilvántartási számon, 2026. szeptember 1-jei benyújtási nappal önkéntes műnyilvántartásba vette.
A módszer angol nyelvű, 1.0-s alaptanulmánya tartós DOI-azonosítóval jelent meg a Zenodo rendszerében 2026. szeptember 1-jén.
Cím: The Magyar Faló Sales Method: A Buyer-Position-Initiated Cold Business-to-Business Sales Method
Szerző: Fodor Péter Ákos
Változat: 1.0
DOI: Az angol nyelvű alaptanulmány megnyitása
ORCID: Fodor Péter Ákos ORCID-profilja
Javasolt hivatkozás:
Fodor, P. Á. (2026). The Magyar Faló Sales Method: A Buyer-Position-Initiated Cold Business-to-Business Sales Method (Version 1.0). Zenodo. Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi (CC BY 4.0)
Az alaptanulmány Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi licenc alatt érhető el. Megosztható és átdolgozható, akár üzleti célra is, ha a felhasználó megfelelően megnevezi a szerzőt, feltünteti a licencet, hivatkozik az eredeti forrásra, és jelzi az esetleges módosításokat.
Ha a Magyar Faló Értékesítést cikkben, könyvben, képzésben, előadásban, kutatásban vagy saját módszertani anyagban mutatja be, kérjük, hivatkozzon a fenti DOI-val az eredeti 2026-os forrásra.
Az SZTNH önkéntes műnyilvántartásába felvett módszertani tanulmány.
GYIK
Gyakran ismételt kérdések
Nem, ha a saját szabályai szerint alkalmazzák. A vevői érdeklődésnek valósnak vagy reálisan megvalósíthatónak kell lennie. A módszer nem engedi meg nem létező ügyfél, rendelés, mennyiség vagy jóváhagyás állítását. A furfang a kapcsolatnyitás sorrendjében van, nem a valótlanságban.
Nem. A vevői lehetőséget valóban és jóhiszeműen meg kell vizsgálni, de az üzleti vizsgálat eredménye lehet az is, hogy nem jön létre vásárlás. Ugyanez igaz a beszállítói irányra. A két ügylet egymástól független.
A kapcsolat önálló üzleti értéket teremtett, de az eredeti értékesítési cél nem teljesült. A módszer stratégiai eredményességét ezért elsősorban a megnyitott beszállítói lehetőségek és a létrejött értékesítések alapján kell mérni.
Ez megfelelhet a Magyar Faló céljának, ha a kezdeti vevői lehetőség valós volt, és azt tisztességesen megvizsgálták. Nem feltétel, hogy mindkét irányból tranzakció szülessen.
Igen, ha rendelkezik valódi felhatalmazással és végrehajtási képességgel a vevői és a beszállítói oldalon is. A klasszikus, szűk hatáskörű értékesítő számára viszont gyakran hiányzik a hiteles beszerzési mozgástér.
A kölcsönös vásárlásban a vásárlóerő vagy a már meglévő beszerzési kapcsolat segítheti az értékesítést. A Magyar Faló hideg értékesítési célpontból indul, ehhez keres utólag hiteles vevői bejáratot, és tiltja, hogy az egyik ügylet a másik feltétele legyen.
A fordított marketingben az aktív vevő azért kezdeményez kapcsolatot, mert jobb beszállítót keres. A Magyar Falóban a stratégiai kiindulópont az értékesítési célpont, és a vevői lehetőség a kapcsolat hiteles megnyitásának feltétele.
A DOI alatt közzétett angol alaptanulmány CC BY 4.0 licenc alatt megosztható és átdolgozható, a licenc feltételeinek betartásával. A legfontosabb elvárás a megfelelő szerzői megjelölés és az eredeti DOI-forrás feltüntetése.
Használja a Zenodo által megadott hivatkozást, és lehetőleg tüntesse fel a szerző teljes nevét, a 2026-os évet, a tanulmány címét, az 1.0-s változatot és a DOI-t.
A Magyar Faló lényege egy mondatban
Nem azért választunk ki egy vállalatot, mert elsősorban vásárolni akarunk tőle. Azért választjuk ki, mert el akarunk adni neki. A Magyar Faló módszert azonban csak akkor alkalmazzuk, ha közben valós és hiteles vevői oldali üzleti lehetőséget is tudunk teremteni.
Ha a módszert saját vállalatközi értékesítési helyzetben alkalmazná, esettanulmányt osztana meg, vagy szakmai anyagban hivatkozna rá, lépjen kapcsolatba a Cheers HUN csapatával.